Még szomorúbb a magyar korrupciós helyzet, ha látjuk, hogyan teljesítenek mások. Rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.
Az EU második legkorruptabb országa vagyunk. A korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása – áll a TI jelentésében, amelyből az is kiderül: az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénz húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el. Vannak jó hírek is azért a jelentésben.
A korrupció már eszköz a hatalom kezében. És ez már a sajtószabadság állapotára is kihat. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója tanulmányában feltárta a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket. „A médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak.”
Ha közpénzről van szó, a közérdekű adatok nyilvánossága fontosabb lehet az üzleti titoknál.
Hétfő délután Budapesten a Mozsár Bisztróban a Transparency International Magyarország a Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciát. Az egyik szekcióban olyan független polgármestereket kérdeztek a friss tapasztalataikról, akik nemrég vették át a hatalmat fideszes elődjeiktől.
London nem csak a világ egyik legnagyobb üzleti központja.
A kispesti polgármester a hvg.hu kamerája elé állt, de kérdéseket nem lehetett feltenni neki abban az ügyben, amelyet múlt héten korrupciós botrányként tálalt a kormánymédia. A Transparency International feljelentést tett az ügyben kiszivárgott felvételek miatt, szerintük nem kizárt, hogy a felvételek manipuláltak, de ha igaz, ami elhangzik, az számos bűncselekmény gyanúját felveti. A kispestieket is megkérdeztük arról, mit hallottak a hangfelvételről.
Kikértük, hogy a tárcák összesen mennyi pénzt akartak beszedni a közérdekű adatigénylések megválaszolásáért azóta, hogy fizetőssé tették az információk kiadását. Kiderült, volt miért aggódnia azoknak a civileknek, akik a kezdetektől fogva ellenezték a módosítást, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) például több mint 4 millió forint költségtérítést kért 10 adatigénylés után, de a tárca még így is elbújhat a XIX. Rendőrkapitányság mögött, amely 11,5 millió forintot szeretett volna beszedni egyetlen válaszért.
A Transparency International szerint így nem kell trükközni, viszont szinte lehetetlen megismerni a valós kampányköltéseket.
A tágabb értelemben vett korrupció rendszerszintű fenyegetéseit kutatta két civil jogvédő szervezet, a szülészeti-nőgyógyászati hálapénz és a várólisták problémája ott van az első között, de a bántalmazás elleni védelem hibái is az "intézményi árulás példáinak" tekinthetőek.
A felcsúti fociakadémiához 3 milliárd forint tao-támogatás érkezett állami cégektől, még ugyanennyi az Orbán-család környékéről.
Az Átlátszó kereshető adatbázisba rendezte a Transparency International által az Emmitől kiperelt több tízezer oldalt azokról a cégekről, amelyek öntötték és öntik a magyar fociba a sok milliárd forint közpénzt.
Közleményben reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Transparency International jelentésére, amelyben a szervezet az uniós tagállamokat listázta a korrupció elterjedtsége szempontjából.
Csak Bulgáriát és Görögországot előzzük, Románia előttünk. Az EU egyik legkorruptabb országa a miénk.
A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.
A Transparency International Magyarország szerint igencsak aggályos, hogy nettó jegyárbevételekkel és különféle megbízásokkal tavaly és idén összesen 118 millió forintot pumpált át a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF saját vezetőinek cégébe.
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
2,5 milliárd forint után futhat az állam, eddig 3 párt fizette vissza az állami támogatást.
Ha a vagyonnyilatkozatában nem is kellett volna feltüntetnie, az ajándékozás utáni illetéket akkor is meg kellett volna fizetnie a miniszterelnök-helyettesnek a svédországi vadászatok után – írja az Index a Transparency Internationalre (TI) és Deák Dániel egyetemi tanárra, nemzetközi adójogi szakértőre hivatkozva. Az adóhivatal ezt egészen másképp látja.
A Transparency International szakértői szerint tovább kellene szigorítani az összeférhetetlenségi szabályokat a tendereknél.
